HOME

Porzott a foldut a csizmaja alatt. Hatarozott, eros leptekkel haladt elore.

A horizonton a regi kunyho sziluettje sejlett fel. A haztol kisse balra az oreg Tolgyfa agan kitartoan csimpaszkodott gyerekkori hintaja. Nem valtozott semmi.

Ahogy egyre kozelebb ert, felvedezte a lagy nyarvegi szelloben himbalodzo alomcsapdakat is a teraszon. A szerteallo facantollak pajkosan ficankoltak a fuvallat simogatasaban.

A nap lemenoben volt mar.

Vegignezett az elotte elterulo verandan. Az oreg hintaszek mar csak halvanyan emlekeztetett regi onmagara. Mellette a foldon egy ezer eve otthagyott ures Coca-colas uveg opalosodott.

A teraszra felvezeto lepcsosor sokkal kisebbnek hatott, mint az emlekezeteben. Fellepett az elso lepcsofokra, nagyott reccsent az idoragta gerenda. A takolmany tovabb nyoszorgott minden kovetkezo lepes alatt.

A szunyoghalos ajto mar regesreg elengedte a keretet, vidaman lengedezve integetett az regi ismerosnek.

Benyitott.

Meg a halvanyan beszurodo nap vekonyka csikjaban is tokeletesen latszodott a lepteitol felriadt por-sereg.

Elnyutt lepedovel letakart butorok bugyutan tornyosodo sziluettje magasodik mindenutt.

Ovatosan keresztbe tette a labait, es leult. Torokulesben ult az idolepte padlon.

Csend volt, es nyugalom.

Megerkezett.

Itthon van.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s