“Kajaposzt”

Ez most amolyan “kajaposzt” lesz, mert ugye az “aktiv aprilisom” kereteben mi masrol is irhatnek, mint arrol, hogy mit eszem es mit nem? (No meg imadok enni, meg irni is rola. :)) Persze nem titkolt szandekom nemi utmutatoval szolgalni azoknak, akik fogadalomtengereben szinten nagyobb hangsulyt kap az egeszsegesebb eletmod es a taplalkozas. Megigertem a multkor, hogy nem reszletezem a paleot, es ez tovabbra sincs szandekomban. Az azonban mar mas kerdes, hogy hogyan is jutottam el idaig, illetve mit miert eszem, vagy eppen nem eszem…

Az elso merfoldko a tudatosabb taplalkozas teren nalam talan a zabkasa volt. Mar egyetem alatt volt egy idoszakom, amikor minden reggel azt ettem, akkoriban meg nem tul fantaziadusan kb mindig fahejjal. Azota kikupalt a kreativitasom es mar csak a csillagos eg szabhat hatart! 🙂 Ezerfele gyumolccsel, magvakkal lehet varialni, no meg kakoval, fahejjal, esetleg fuszerekkel, makkal, lekvarral… Megunhatatlan, valami feherjeforrassal kombinalva (pl. feherjepor) pedig igazi szuperreggeli! (Azaz: nem feltetlenul akarsz mar delelott 10-kor ehen halni…)

Porridge

Hat nem szep?

A kovetkezo lepeskent ugy bo masfel eve elhagytam a tejet. Az enyhe refluxom miatt ez nem volt egy bena otlet, de az apropo ennel joval egyszerubb es prozaibb volt: nem izlenek az Angliaban kaphato tejnek nevezett lottyok, en valahogy az osszesnel erzek egyfajta fura “muanyagizt”. Anno persze mi massal helyettesitettem volna, mint szojaval…? Nagy hiba volt; nemcsak, hogy megtanultam, hogy a szoja nem a baratunk, hanem, meg ki is alakult ra nemi intoleranciam. Hat remek. Regota nagy szerelem (volt) meg egyebkent a mandula-, meg a mogyorotej, de a cukortartalmuk miatt most valtottam a cukormentes mandulatejre, illetve a zabtejre, ami arban vigan veri az osszeset. (Ujabb aprilisi fogadalom: nem iszom cukros mandula-,vagy mogyitejet.)

A tej elhagyasa utan a joghurt es a turo is eleg hamar kikoptak az etrendembol, de azok valahogy teljesen maguktol. Nem azt mondom persze, hogy nagy ritkan nem fogyasztok joghurtot, bar akkor is inkabb csak azert, mert az etelbe kell.

Maradt viszont a sajt, amit a paleolit etrend nem nagyon “tur meg”. En viszont neha (na jo, sokszor) kifejezetten megkivanom oket, es nem is nagyon vagyok hajlando lemondani roluk. Fincsi kis kecskesajt, vagy raolvasztott kemenysajt a brokkoli koretemre… nincs az az eletmod ami errol kepes lebeszelni! 🙂 (Persze csak mertekkel na…)

No de a nyulos sajt vizualizalasa utan terjunk vissza a tortenelem orankhoz!

Mar egy ideje elegge erett bennem a gondolat, hogy tobbet kellene valtoztatnom az taplalkozasomon, amikor “szembe jott velem” az “eddmagad” blog. Total rakattantam. (A szemfulesek meg engem is megtalalhatnak a cikkek kozott. :)) Telis-tele jobbnal-jobb zoldseges receptekkel, ugy megfogalmazva, hogy meg en is meg tudom csinalni! Az elkovetkezo honapot a konyhaban toltottem, ami rendkivul fura volt, mert elotte lenyegeben messzire kerultem a fakanalat… De a tojasmentes sutik, tofus kajak es zoldseges csodak megbabonaztak. Ekkoriban vettem a turmixgepemet is, amivel azota is mely szerelemben vagyunk. Teljesen vega vegul nem lettem, de eleg sok tofut es babfelet ettem… amitol nem, hogy fogytam volna, hanem meg hiztam is, valamint – mint kesobb rajottem – a pocimnak se tettek jot. Szoval nemi vega-kalandozas utan rajottem, hogy azert nem torvenyszeru, hogy minden “zoldsegevo” vekony, de errol majd meg kesobb… A blogot persze mind a mai napig szupernek tartom, de mar csak nagyon ritkan fozok rola barmit is.

smoothie

A legjobb dolog, amire a turmixgepet hasznalni lehet!

Az “eddmagad”-nak koszonhetem egyebkent, hogy megtanultam osszetevoket olvasni a termekek cimkein, kerulom a feldolgoztott elelmiszereket es szepen lassan megszabadultam a feherliszttol es a cukortol is. Regota nem talalhatoak mar meg a konyhamban, de alszentseg lenne azt mondani, hogy nem csuszik le neha valami olyan etel, ami nem tartalmazza egyiket sem.

Itt tartottam nagyjabol, amikor eloszor hallottam a paleolit taplalkozasrol, de akkoriban meg csak valami ujabb hobortnak, baromsagnak tartottam…

..mig egy napon csak a szemem ele kerult egy cikk amit el is olvastam es megvilagosodtam: “nahat, en kb igy eszem!”

Engem persze az egesz paleolit taplalkozas moge koltott ideologia, meg osemberes baromsag abszolute hidegen hagy. Az mar kicsit kevesbe, hogy lassan minden etelnek megvan a “paleos” valtozata, a csokitortatol kezdve az aranygaluskan at… sok a lelemenyes recept, ami szuper, epp csak a dolog lenyege veszik el valahol… mert a lenyeg az lenne (na tessek, csak belemegyek), hogy rengeteg zoldseget es sovany hust fogyassz, valamennyi gyumolccsel, magvakkal es egeszeges zsirokkal, olajokkal megspekelve. Ennyi. Nem “paleo kakoscsiga”, meg reform kenyer, meg az anyam kinja. Fraszt.

Csakhat ugye a “dietazok” nagyon talalekonyak es ma mar kb. dobostorta is van paleosan, meg csulokporkolt “paleo nokedlival”. Persze. (Egyebkent az egeszseges zsirok fogalmat tenyleg sokan osszekeverik a csulokpokrolttel, meg a szalonnaval…) A kivancsiskodok szamara ajanlok egy-ket “paleos” Facebook csoportot, szerintem nem letezik olyan kajarecept, aminek ott nem lehetne beszerezni a “paleos” valtozatat… (Jatszok a gondolattal, hogy kilepek ezekbol a csoportokbol, de meg egyenlore visszatart, hogy azert neha tenyleg akad egy-egy szuper recept.)

Elolvastam egyebkent egy amcsi paleos “nagyur”, Loren Cordain egyik konyvet, amiben azt taglalja, hogy ez a fajta taplalkozasmod mennyifele betegseget megeloz… noha hiszek abban, hogy a sok zoldseg, gyumolcs, sovany husok az egeszseg szempontjabol artalmasak tenyleg nem lehetnek, a konyv szajbaragos (mondhatnam amerikai) stilusa kicsit sok volt. Ezert (is) mondom, hogy engem a mogotte huzodo ideologia, meg propaganda nagyon nem foglalkoztat, en inkabb a sajat tapasztalataimra hagyatkozom.

Apropo tapasztalatok! Probalkoztam persze en is a kaloriaszamolassal, hajjajj, nem is egyszer! Legutobb azonban nemi fejtorest okozott az az ellentet, hogy sok kaloriaszamolos tudor szerint relative sok szenhidratot kell ennunk, plane ha az ember napi szinten edz. (Ugyebar en egy ideje boldogan sorolom magam ebbe a kategoriaba.) A szenhidrat azonban nem a brokkolimban, de meg csak nem is a naturcsirkemellben rejtozik, igy a paleo-kajalas elegge szenhidratszegeny etrendnek szamit. (Nalam annyival “jobb” a helyzet, hogy a zabot nem rugtam ki az eletembol, ami szinten – tobbek kozott – szenhidratforras.) Ezen a problemamezsgyen haladva vegul ugy dontottem, hogy visszaveszem a napjaimba regi nagy baratomat, a barnarizst.

Szoval mericskeltem nagy erokkel, megterveztem, hogy mikor mit eszem, hordtam magammal a tizorait, ebedet, uzsonnat a meloheyre (meg vettem egy nagyobb taskat, amibe mindez belefer…) es probaltam nagyjabol megfelelni az elore meghatarozott aranyoknak. Hat… vegyes sikerekkel. Vegul arra lettem figyelmes, hogy az agyam egyre gyakrabban az eves korul forog, illetve az ebedre megevett rizs nemhogy jollakatott volna, hanem szinte allandoan ehetnekem volt ebed utan… nem csoda, hogy azon kaptam magam, hogy tobbet “csalok”, mint kellene… Ettem akkor is, amikor nem kellett volna, mert nem birtam megallni, meg akkor is, amikor meg lehet meg lettem volna nelkule, de elo volt irva. Szerencsere eleg hamar feleszmeltem, hogy ez igy nem lesz jo. Bena vagyok, gyenge, vagy egyszeruen csak nem nekem talaltak ki…. Barmi is a konkluzio, a lenyeg, hogy ugy dontottem: “ujratervezes“.

A kozelmultban egyebkent jartam egy “nemhivatalos” etel-intolerancia vizsgalaton is, mert egeszseges eves ide, vagy oda, neha komoly hasfajasaim voltak az utobbi idoben. A vizsgalat a kulonbozo osszetevokre reakciokent jovo ellenallast meri a boron keresztul. Konkretan kb ugyanolyan hangot ad, mint a tengerparton kincset keresok kutyuje: serceg, meg sipol mint az allat.

Ez megint olyan dolog, hogy a modszer mogott huzodo ideologiaval en csoppet sem foglalkozom, se azzal, hogy mennyire megbizhato egy ilyen meres. En ugy voltam vele, hogy nekem megeri azt a par ezer forintot, ha kapok egy olyan listat, ami alapjan mar el tudok indulni annak kikiserletezeseben, hogy megis mitol faj a gyomrom, es mitol nem… A nagyokos tanacs persze az “ird fel mit ettel”, de konyorgom, amikor fozok magamnak valami foetelt, istentudja hany osszetevobol, akkor megis hogy sakkozzam ki, hogy ugyan mitol erzem magam rosszul…?

Vegeredmenyben olyan erdekessegek jottek ki, mint hogy pl. nem birom a “sima” vegetat, illetve a benne talalhato izfokozot (szebbik neven natrium-glutamat). Na erre akkor se jottem volna ra, ha eletem vegeig osszeirom, hogy mit eszek… es valoban, amiota a vegeta kilove az etrendbol, nem fajt a hasam. Voila!

Itt derult ki a szoja is, a mogyoro, a tej es a gomba, utobbi nagy vilagfajdalmamra. Ez persze nem azt jelenti, hogy eletem vegeig nem ehetek gombat (szep is lenne), de azert nem kellene harom nap egymas utan egy nagy labos gombapaprikast magamba diktalnom (nagy vilagfajdalmamra, mint mondtam)…

Neha bizony lecsuszik egy-egy szoja-latte (itt Angliaban a kavezokban sajnos a szoja az egyetlen alternativa), vagy par szem mogyoro… es biztos, hogy egy jo kis olaszos, vekony tesztas pizzanak se tudnek mindig “nem”-et mondani, gluten, meg feherliszt ide vagy oda.

Ahogy mar hangsulyoztam, az embernek nem rovidtavu, onsanyargato dietakban kell(ene) gondolkodnia, hanem eletmodvaltasban, ami nem megy naprol napra, csakis lepesrol lepesre. Pont ettol leszel ugyanakkor kitarto es sikeres: mert nem megtiltod magadnak az osszes etelt egyszerre, hanem az ut soran rajossz, illetve meggyozod magad arrol, hogy mi jo, es mi nem (es miert). Meg mindig sok edesseg van, ami csabitgat, ha elmegyek a nasi-reszleg polcai kozott (bar altalaban nagy ivben kerulom), de gumicukrot pl. mar az eletben nem tudnek ugy istenesen megkivanni, mert tudom mibol van… illetve mar a mekiskaja se csabit fura mod, ha csalni akarnek, nem az lenne az elso valasztasom… vagy amiota tudom, hogy a Nutella tele van nyomva palmazsirral (ami nem csak hogy nem egeszseges, de szegeny orangutanok elettere is annak feldolgozasa miatt csokken rohamosan), azota mar valahogy a nutellas palacsintat is szignifikansan ritkabban vizualizalom magam ele…

Szoval minden csak dontesek, erdeklodes, eszervek es sajat tapasztalat kerdese…

Persze mindig vannak ujdonsagok, vagy olyan dolgok, amikre rakattanok, pedig nem kellene, igy biztos, hogy az “izlesem” meg nagyon sokat fog alakulni az evek alatt. (Illetve remelhetoleg egyre kevesebb lesz a csalasra csabito “gyengepontom”. :))

.

Ti hol tartotok az egeszsegesebb taplalkozas fele vezeto uton?

eat-real-food

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s