Mi van veled Cukorhal?

– tehetitek fel tobben a kerdest. Jogosan.

Boldogsagtervem egy olyan szakaszaba ertem, amit maximum csak sejthettem az indulaskor.

Uj orszag, uj allas, uj lehetosegek – rengeteg feladat ami mellett nem volt erom kedvem az apro fogadalmakra, feladatokra koncentralni. (No persze a sport es a “ne egyel meg minden sz@rt” mukodott tovabbra is, nincs kifogas!)

Intenziv honapon, heteken, napokon vagyok tul.

Kikoltozes intezese, utazas es bekoltozes szervezese… elnagyolt bucsuzkodasok, sokszor megismetelt “ugyis-jovunk-nemsokara” mondatok. Egy-ket fako mosoly, egy-ket irigykedo tekintet.

S bar London meg mindig nem az en varosom, az utobbi napokban mintha mar kezdene megszepulni. Most, hogy nem jarok a belvarosban nap, mint nap, jo ujra a hatalmas felhokarcolok kozott setalni, a sok sieto arc nelkuli embert figyelni.

Az osz is megerkezett a parkba.

Kellemes beszelgetesek, atertekelt kapcsolatok.

Errol szolt a szeptemberem eddig.

Nem is banom. Az olyan kozhelyek, mint az “emlekezz miert kezdted”, illetve “az ut a fontos” most mintha szamomra is jelentessel telnenek meg. Mert emlekezni kell, most a leginkabb. Nem elbizonytalanodni. Elvezni.

Ujra felulni arra a bizonyos hullamvasutra. S noha neha en is hajlamos vagyok azt gondolni, hogy nekunk a koltozes mar rutinbol megy, ra kell jonnom, hogy ezt nem lehet megszokni.

Minden hullamvasut mas.

Szoval a lenyeg a lenyeg, Cukorhal koszoni szepen jol van.

Csak most kicsit a szokasosnal is jobban el van varazsolva. 🙂

046063e7f7c89e68060ab278ec60-post

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s